Török mogyorók (XII.)

 

A mogyoróról elsőre nem egy fa jut eszünkbe, hanem inkább egy bokor, amely párosával neveli termését. Pedig van fa is, amely mogyorót terem: a Kaukázus, Kis-Ázsia, Délkelet-Európa vidékén honos, régóta termesztett török mogyoró. Ennek termése ragacsos, gubacsszerű, amiből olykor elég nehéz is kifejteni a mogyorószemeket. Viszont nagyon finomak, olajtartalmuk az összes mogyoróféle közt a legnagyobb.

Budapesten sokfelé nő török mogyorófa. De általában nem a termése miatt esik rá a kertészek választása, hanem azért, mert szép alakú fa. Kicsit olyan, mint amit a gyerekek rajzolnak: törzse hengeres, sudár, lombja tojásdad, kisé csúcsos, és hatalmasra tud nőni. Egyszóval kedvelt díszfa.

Így kerülhetett a Svábhegyre is belőle egy tucatnyi valamikor a XIX. század végén. A pontos helyszín, ahol egy szép kis fasort is kialakítottak belőle, a XII. kerületi Hollós út 3-as számú háza. Ez az úgynevezett Kauser-villa. Kauser József neve az építészet történetét ismerők számára nem ismeretlen: ő fejezte be a Szent István Bazilika építési munkáit Ybl Miklós halála után, ő tervezte a VIII. kerületi Jézus Szíve templomot és még számos villát, bérházat és egyéb épületet. Budapest építészeti virágkorának neves építésze volt.

Kauser magának is épített egy villát az 1880-es évek végén a szépen benépesülő, de mégis exkluzív  Svábhegyen. A hegyre 1874-ben elindult az első fogaskerekű vasút: végállomása pedig éppen itt, a Hollós út torkolatánál volt. (Később hosszabbították csak meg a mai végállomásig.) A fogaskerekűt építő cég meglátta a környékben rejlő kivételes ingatlanpiaci lehetőséget: a kiépülő nyomvonal mellett olcsón felvásárolták a telkeket. Éppenséggel úgy tűnt, nem fognak kelleni senkinek, hisz a rajtuk lévő szőlőt elpusztította néhány év alatt a filoxéra.

A számításuk bevált: a következő évtizedekben csodálatos svájci stílusú nyaraló villák épültek fel a hegyoldalban, köztük a Kauser-nyaraló is. (A szomszédos ház a Jókai-klub, de az utca majd minden háza kerületi védettséget élvez.) Az épületek nem állandó lakásnak épültek, csak a hétvégi vagy nyári kikapcsolódást szolgálták.

Vajon Kauser József maga döntött arról, hogy a villa elé török mogyoró csemetéket ültet? Nem tudhatjuk. Egy kicsit különlegesebb, nemesebb fát keresett, és joggal bízott abban, hogy itt, ahol a szőlő is megélt, a napfényt kedvelő török mogyorók is jól fogják érezni magukat. Talán mintául szolgáltak neki a hegyvidék már meglévő kis kertjei, villák körüli parkjai. Ma is látni itt-ott egy-egy idősebb mogyorófát a hegyen; a közeli Béla király úton pedig az ország legnagyobb ilyen fajú fája bújik meg az egyik kertben.

Ma, ha a hegyvidéknek ebbe az egyik leghangulatosabb, régi időket idéző kis utcájába sétálunk, tizenkét magas, hosszú, egyenes törzsű fát láthatunk a kerítés mögött. A fák egy közel 3500 négyzetméteres kertben állnak, egészségi állapotuk jónak tűnik, egy markánsabb visszametszés nyomai látszanak rajtuk. Van, amelyiknek a törzsét vastagon borostyán takarja, koronájuk összeér. A fák alatt egy kis hatszögletű (fővárosi védelmet jelző) táblára is felfigyelhetünk: de a fák 1970-es évek vége óta meglévő hivatalos védettségét 2008-ban megszüntették. A török mogyorók apostolokként őrzik az elegáns villát, amely a közelmúltig az ausztrál nagykövet rezidenciájaként szolgált.

Hollós út törökmogyorók

Hollós út törökmogyorók

Hollós út törökmogyorók

Hollós út törökmogyorók

Szerző: Viczián Zsófia