Egyéb

Tegyünk együtt az aszály és az elsivatagosodás ellen

Az ENSZ 1994-ben nyilvánította június 17-ét az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapjává. Az egyezményt már több mint 100 ország elfogadta, a probléma azonban egyre súlyosbodik és a közhiedelemmel ellentétben hazánkat is komolyan érinti.

Két évvel ezelőtt rekord alacsony vízállás alakult ki a Duna teljes hazai szakaszán – amely szemmel látható volt a fővárosban is -, továbbá Magyarország folyóvizei közül már 37 van kiszáradófélben, a Duna-Tisza közén 1000-re becsült a kisebb-nagyobb elpárolgott tavak száma.

Az elsivatagosodás és aszály ellen hosszútávon hatékony megoldás lehet a szakszerű erdősítés mellett a napelemes rendszer elterjesztése. De a városban is sokat tehetünk ellene, ha minél több felületet növényekkel, fákkal ültetünk be és a csapadéknak nem engedjük, hogy a csatornába végezze, például zöldtetők, esőkertek kialakításával.

Miért alakult ki?

A probléma nem csak az éghajlatváltozás számlájára írható, ugyanis legalább ilyen mértékben felelősek vagyunk ezért mi is: az egyoldalú mezőgazdaság, a műtrágyák túlzott használata, a túllegeltetés, az erdőirtás és a helytelen öntözés mind hozzájárul a helyzet súlyosságához.

Spanyolországban, ahol Európa legkiszáradtabb övezete található, „spanyolfalat”, azaz zöld sávokat hoznak létre az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében. Ez a gyakorlatban 50ezer őshonos fa telepítését jelenti, ami megakadályozhatja a talajeróziót és a termőföld elvesztését. A víz megőrzéséhez ugyanis létszükséglet a zöld takaró kialakítása. A talajnedvesség megóvás érdekében a szántást pedig csak a legszükségesebb mértékben tanácsos elvégezni a szakemberek szerint.

Magyarországon több településén is zajlanak kísérletek az aszály elleni védekezésre, a vízutánpótlás és a vízminőség romlásának elkerülésére, vízmegtartó megoldások alkalmazásával.

#FŐKERT #Budapest #környezetvédelem #Duna #aszály

Megosztás

Tulajdonos