Név Farkas-erdő Természetvédelmi Terület
Elhelyezkedés Budapest IV. kerület, Megyeri út – Farkas-erdő utca – Óceánárok utca által hatáolt terület
Terület kiterjedése 31,1 ha
Védetté nyilvánítás éve 2024
Megközelíthetőség 30-as, 122E, 126-os, 126A, 230-as és 296-os autóbuszokkal
Látogathatóság Szabadon látogatható
Terület középponti koordinátái WGS84 19.107290/47.590533 EOV 654501/249630
Tanösvény Van (3 db. állomáshely – Farkaserdő tanösvény) –2000-ben létesült; (10 db. állomáshely – „Út az egészséghez program” tanösvénye) – 2016-ban létesült

Általános bemutatás

A Farkaserdőhöz közvetlenül kapcsolódó, fővárosi önkormányzati tulajdonban lévő erdőtömb két különálló részből áll, amelyek a Megyeri út közelében fekszenek. Ezeket a Homoktövis utca választja el egymástól.

A Farkaserdő utcával határos (keleti) oldalon a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének kezelésében álló erdőrészek találhatók.

Előbbieket vizes élőhelyekre jellemző puhafás ligeterdő állományok és telepített akácosok jellemzik, míg utóbbi főként nyarakból kocsányos tölgyekből áll.

A 2024. január 1-én hatályba lépett természeti oltalom a fővárosi tulajdonú erdőrészeket teljes mértékben, míg az állami tulajdonú területeket csak kis mértékben érinti. Ezek azonban a természetvédelmi szempontból legértékesebb élőhelyfragmentumokat teljes mértékben felölelik.

 

Természeti értékek

A kisebb északi tömböt jellemzően nemesnyarak és invazív fajok – főként nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) – alkotják, a nagyobbik déli rész azonban ennél sokkal változatosabb. A Megyeri úthoz közeli részen kis foltokban nyarasok találhatók, de az állományalkotó fafaj itt a fehér akác (Robinia pseudoacacia). A védett rész keleti oldalán a nyarak mellett már megjelenik a kocsányos tölgy is, amely a térség eredeti fás állományának meghatározó faja volt. A tölgyfoltokba ezen a részen szórványosan keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia) elegyedik. A felnyíló nyártelepítések homoktalajon nőnek, mely kedvezett az eredetileg jellemző homokgyepi társulások jellemző lágyszárú fajainak, hogy átvészeljék a város térhódítását és a kedvező irányba (vissza) alakuló folyamatoknak köszönhetően lassan újra terjeszkedésnek induljanak.

A fővárosban ritka, védett homoki fátyolvirág (Gypsophyla fastigiata) egyre nagyobb számban lelhető fel itt, csakúgy, mint a homoki kocsord (Peucedanum arenarium). Utóbbi Újpesten kívül sehol máshol nem ismert Budapesten. Az árnyasabb részeken még mérsékeltövi orchideákat – kardos madársisakokat (Cephalanthera longifolia) és széleslevelű nőszőfüveket (Epipactis helleborine) – is felfedezhetünk. A nyarasok és az akácosok között, a terület közepén húzódó hosszanti mélyedésben értékes vizes élőhely található füzekkel (Salix spp.) és nagy kiterjedésű nádasokkal, mely meglepő épségben tudott fennmaradni. Flórájának egyik legértékesebb képviselője a télisás (Cladium mariscus). A növényfaj itteni állománya Budapesten a legnagyobb.

Állatvilága a gazdag flórának köszönhetően nem kevésbé értékes. Sokszínű nappali lepkeállományában számos védett fajt is találhatunk. Ilyenek többek között a kardoslepke (Iphiclides podalirius), a fecskefarkú lepke (Papilio machaon), a kis színjátszólepke (Apatura ilia) és a c-betűs lepke (Nymphalis c-album). A vizes élőhely jelenléte miatt vízhez kötődő állafajok száma budapesti viszonylatban kiemelkedően magas. Jelen van a védett dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), a zöld levelibéka (Hyla arborea), a vöröshasú unka (Bombina bombina) és a vízisikló (Natrix natrix).

Madárvilága rendkívül változatos, melyekben fokozottan védett fajokat is találunk. Ilyen többek között sa fészkelőként ismert törpegém (Ixobrychus minutus) és a füleskuvik (Otus scops).

Emlősállományából a védett mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) érdemel említést.

Galéria

A Farkaserdőt a vele közvetlenül határos erdőtől egy széles sétaút választja el egymástól
Az északi erdőtömb a Homoktövis utca felett terül el
Az erdőség középső részén igen értékes vizes élőhely található
A láposodó rétek szegélyében fűzfák (Salix spp.) nőnek
A vizes terület egyik legértékesebb növényfaja a téli sás (Cladium mariscus)
Az erdő és közéjük ékelődő lápos vizes élőhely nyári látképe
Néhány éve nyert bizonyítást, hogy a területen a fokozottan védett füleskuvik (Otus scops) is költ
Az őszi téli időszakban a fenyőpinty (Fringilla montifringilla) gyakori vendég