Név	Apáthy-szikla Természetvédelmi Terület
Elhelyezkedés	Nagybányai út – Madár utca – Páfrányliget utca – Görgényi út által határolt terület (II. kerület)
Terület kiterjedése	9,2 ha
Védetté nyilvánítás éve	1975
Megközelíthetőség	11-es autóbusszal
Látogathatóság	Szabadon látogatható
Terület középponti koordinátái	WGS84 18.98349/47.53310 EOV 645443/243239
Tanösvény	Van (7 db. állomáshely) – 2014-ben létesült

 

Ismertető:

Az Apáthy-szikla Budapest egyik legjelentősebb természeti értéke, egyúttal a város talán legmarkánsabb dolomitképződménye is. Az élő és élettelen természeti kincsek mellett jelentős tájképi értéket képvisel. A körülbelül harminc méter magas, csupasz felszínű sziklák nagyobb távolságból is vonzzák a tekintetet. A védett terület eredetileg geológiai értékei miatt lett védett. A dolomitsziklákon jól lehet tanulmányozni a karsztosodás és a hévizes kioldás ősi folyamatait, de botanikai és zoológiai értékei sem alacsonyabb rangúak. Ezen felül csodálatos kilátás nyílik a Budai-hegység fővárosi területeire, illetve Hűvösvölgyön át a belvárosra. A Nagybányai úttól szintvonalat követő, kiépített, kényelmes sétautat létesítettek, melyről könnyen és biztonságosan bejárhatjuk területet.

A sziklát felső triász kori dolomit építi föl, melyet már 1871-ben jelentős ősmaradvány lelőhelyként említik. A Kőkapu alján, mely a Görgényi úthoz esik közelebb, kimosódott vörösagyagos (degradált bauxit) kitöltés maradványait láthatjuk. Ettől a sziklaoldal egy része mélyvörös színeződésű

A növénytársulások közül legjellemzőbbek a melegigényes mészkedvelő tölgyes, a sajmeggyes- és cserszömörcés karsztbokorerdő, valamint a nyílt dolomitsziklagyepek. Ezeken kívül kiemelkedő botanikai értéket képvisel az állományalkotó budai nyúlfarkfüves gyep. A jégkorszaki maradványfajból legalább hatezer tő található itt.

Természetvédelmi szempontból az állatfajok közül elsősorban a rovarok képviselnek jelentős értéket. Mindezt jól példázza, hogy hét védett futrinkát mutattak ki a területről. Az Apáthy-szikla nappali lepkeállománya is jelentős, tavasszal és nyáron több védett fajjal is találkozhatunk. A gyorsan felmelegedő, köves területeken gyíkfajok is nagy számban élnek. A terület kis kiterjedése miatt kevés a fészkelő madár, jobbára a Budai-hegységre jellemző erdőszéli fajokkal találkozhatunk.

 

Területen előforduló védett növényfajok (szemelvények):

Faj (Magyar+ tudományos név)	Állomány-nagyság	Védettségi szintje	Természet-védelmi értéke (Forint)	Megjegyzés
kövér daravirág (Draba lasiocarpa)	kb. 1000 tő	védett	10.000	nyílt dolomit-sziklagyepekben
budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana)	kb. 6000 tő	védett	5.000	a terület központi részén található gyepek állományalkotó faja
magyar gurgolya (Seseli leucospermum)	kb. 500 tő	fokozottan védett	100.000	a terület nyugati részén található dolomittömbön, nyílt dolomitszikla-gyepekben
törpe nőszirom (Iris pumila)	kb. 50 tő	védett	5.000
tarka nőszirom (Iris variegata)	kb. 30 tő	védett	5.000	terület északnyugati oldalán található ritkás erdőben. Az árnyékolás miatt nagyon ritkán virágoznak
nagy pacsirtafű (Polygala major)	kb. 100 tő	védett	5.000
sárga kövirózsa (Jovibarba hirta)	kb. 500 tő	védett	5.000	a terület nyugati részén található dolomittömbön, nyílt dolomitszikla-gyepekben
nagyezerjófű (Dictamnus albus)	kb. 50 tő	védett	5.000
madárfészek békakonty (Neottia nidus-avis)	kb. 20 tő	védett	5.000
piros madársisak (Cephalanthera rubra)	kb. 20 tő	védett	10.000	a terület északnyugati oldalán található ritkás erdőben
fehér madársisak (Cephalanthera damasonium)	kb. 20 tő	védett	10.000
Lumnitzer szegfű [Szent István szegfű] (Dianthus serotinus ssp. regis-stephani)	kb. 500 tő	fokozottan védett	100.000	a terület nyugati részén található dolomittömbön, nyílt dolomitszikla-gyepekben
leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)	kb. 20 tő	védett	10.000	a terület nyugati részén található dolomittömbön, nyílt dolomitszikla-gyepekben

 

Területen előforduló védett állatfajok (szemelvények):

Faj (Magyar+ tudományos név)	Státusza a területen	Védettségi szintje	Természet-védelmi értéke (Forint)	Megjegyzés
nappali pávaszem (Inachis io)	gyakori	védett	5.000
kardoslepke (Iphiclides podalirius)	gyakori	védett	10.000
fecskefarkú lepke (Papilio machaon)	gyakori	védett	10.000
Atalanta-lepke (Vanessa atalanta)	szórványos	védett	5.000
Dunántúli kékfutrinka (Carabus germari)	szórványos	védett	5.000
rezes futrinka (Carabus ulrichii)	szórványos	védett	5.000
nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)	ritka	védett	50.000
gyászcincér (Morimus funereus)	ritka	védett	50.000
imádkozó sáska (Mantis religiosa)	ritka	védett	5.000
nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)	szórványos	védett	10.000
fali gyík (Podarcis muralis)	gyakori	védett	25.000
lábatlan gyík (Anguis fragilis)	szórványos	védett	25.000
kékpettyes lábatlangyík (Anguis colchica)	ritka	védett	25.000
pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri)	ritka	fokozottan védett	250.000
erdei sikló (Zamenis longissimus)	szórványos	védett	50.000
macskabagoly (Strix aluco)	1-2 pár minden évben rendszeresen fészkel a területen	védett	50.000
nagy fakopáncs (Dendrocopos major)	gyakori; évente rendszeresen 4-5 pár költ	védett	25.000
zöld küllő (Picus viridis)	gyakori, évente rendszeresen 2-3 pár költ	védett	50.000
fekete harkály (Dryocopus martius)	rendszeresen megfigyelhető, 1 pár valószínűleg költ	védett	50.000
énekes rigó (Turdus philomelos)	gyakori, évente rendszeresen 4-5 pár költ	védett	25.000
fekete rigó (Turdus merula)	gyakori, évente rendszeresen 5-10 pár költ	védett	25.000
barátposzáta (Sylvia atricapilla)	gyakori, évente rendszeresen kb. 10 pár költ	védett	25.000
csuszka (Sitta europaea)	gyakori, évente rendszeresen kb. 10 pár költ	védett	25.000
rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla)	gyakori, évente rendszeresen 2-3 pár költ	védett	25.000
erdei pinty (Fringilla coelebs)	gyakori, évente rendszeresen kb. 10 pár költ	védett	25.000
bajszos sármány (Emberiza cia)	ritka vendég, alkalmi költőfaj	fokozottan védett	100.000
európai mókus (Sciurus vulgaris)	rendszeresen megfigyelhető	védett	25.000

Szerző: Bajor Zoltán – FŐKERT Nonprofit Zrt.