Név	Róka-hegy Természetvédelmi Terület
Elhelyezkedés	Ibolya utca – Rózsa utca – Ürömi út által határolt terület (III. kerület)
Terület kiterjedése	19,4 ha
Védetté nyilvánítás éve	1977
Megközelíthetőség	160-as és 219-es autóbuszokkal, H5-ös HÉV-vel
Látogathatóság	Szabadon látogatható
Terület középponti koordinátái	WGS84 19.03308/47.59101 EOV 649089/249680
Tanösvény	Van (7 db. állomáshely) – 2018-ban létesült

 

Ismertető:

A védett terület déli részén fekszik Budapest legnagyobb kőbányája, melyet már több évtizede nem művelnek. A kőfejtő három szintből áll, bányaudvarai különböző méretűek. A legnagyobb kiterjedésű a felső bányaudvar.

Alsó bányája alapszelvényként számon tartott országos jelentőségű védett terület. A felhagyott kőfejtőben eocén, oligocén képződményeket és paleokarszt formákat találhatunk. A területen több lezárt természetes üreg, barlangjárat és mesterséges bányavágat található, melyek mind formakincsüket, mind élővilágukat tekintve igen értékesek.

A felső bányafal régóta kedvelt sziklamászóhely, mely alacsony falainak és könnyen mászható útvonalainak köszönhetően az ország egyik legnépszerűbb mászóhelye. A természeti értékek védelme érdekében máshol tilos sziklát mászni! A védetté nyilvánító Fővárosi Önkormányzat egyéb korlátozásokat is bevezetett a kőfejtőben. Ennek értelmében a mászóútvonalak felső részén tilos kimászni a gyepekre, onnan vissza kell ereszkedni a kiindulópontra.

A bányászat felhagyása után a területen erőteljes cserjésedés indult meg, melyben uralkodónak számít az egybibés galagonya (Crataegus monogyna). A kőfejtő körüli hegylábi részeken alacsony erdők alakultak ki. A bányától északra jelentős kiterjedésű tájidegen feketefenyő-telepítés található, melyben egyre nagyobb arányban jelennek meg az őshonos fásszárúak, köszönhetően a fenyőállomány öregedésének és lassú pusztulásának. A mesterségesen kialakított, nyílt sziklafelszíneken – elsősorban a sík platókon – sziklagyepek és lejtősztyeprétek jelentek meg, melyek közül a legértékesebb a felső bányaudvar felett elterülő, kb. 1 hektáros rét.

Állatvilága a mozaikos élőhelyegyüttesnek köszönhetően a fővároson belül igen gazdag, bányavágatai jelentős denevér telelőhelyek.

A budapesti helyi védett élőhelyeken itt a legnagyobb az illegális tűzrakóhelyek mennyisége. A felső bányaudvarba gyakran hordanak zöldhulladékot és a kihelyezett infrastruktúrát is rendszeresen megrongálják.

 

Területen előforduló védett növényfajok (szemelvények):

Faj (Magyar+ tudományos név)	Állomány-nagyság	Védettségi szintje	Természet-védelmi értéke (Forint)	Megjegyzés
gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata)	kb. 150 tő	fokozottan védett	100.000	az adott évben megtalálható példányszám erősen függ a csapadék-viszonyoktól
árlevelű len (Linum tenuifolium)	kb. 150 tő	védett	5.000
magyar repcsény (Erysimum odoratum)	kb. 100 tő	védett	5.000
borzas szulák (Convolvulus cantabrica)	kb. 50 tő	védett	5.000
budai imola (Centaurea sadleriana)	kb. 300 tő	védett	5.000
pézsma-hagyma (Allium moschatum)	kb. 50 tő	védett	5.000
Borbás-kerep (Lotus borbasii)	kb. 50 tő	védett	5.000
pusztai árvalányhaj (Stipa pennata)	kb. 200 tő	védett	5.000
borzas vértő (Onosma visianii)	kb. 30 tő	védett	5.000
selymes peremizs (Inula oculus-christi)	kb. 50 tő	védett	5.000
apró nőszirom (Iris pumila)	kb. 40 tő	védett	5.000
bíboros kosbor (Orchis purpurea)	kb. 50 tő	védett	10.000	csapadékszegényebb időszakban a tövek nagy része lappang
pusztai meténg (Vinca herbacea)	kb. 50 tő	védett	5.000
sárga kövirózsa (Jovibarba hirta)	kb. 30 tő	védett	5.000
tavaszi hérics (Adonis vernalis)	kb. 100 tő	védett	5.000
vetővirág (Sternbergia colchiciflora)	kb. 500 tő	védett	10.000	Seregélyes Tibor botanikus egy 1996-’97-ben végzett felmérésében 100-1000 tő közé teszi az itteni állományt és megjegyzi, hogy a lappangásra hajlamos növénynek igen nehéz a tőszámbecslése. Ettől függetlenül a legnagyobb budapesti vetővirág-állománynak tartotta a Róka-hegyi populációt. Az elmúlt években kevés virágzó egyed került elő, ezeket főként a középső bányaudvar gyepében találták
üstökös sárma (Ornithogalum pannonicum)	kb. 50 tő	védett	5.000

 

Területen előforduló védett állatfajok (szemelvények):

Faj (Magyar+ tudományos név)	Státusza a területen	Védettségi szintje	Természet-védelmi értéke (Forint)	Megjegyzés
nappali pávaszem (Inachis io)	gyakori	védett	5.000
kardoslepke (Iphiclides podalirius)	gyakori	védett	10.000
fecskefarkú lepke (Papilio machaon)	gyakori	védett	10.000
Atalanta-lepke (Vanessa atalanta)	gyakori	védett	5.000
keleti rablópille (Libelloides macaronius)	ritka	fokozottan védett	100.000	szárazabb években nagyobb számban fordul elő
nagy pávaszem (Saturnia pyri)	igen ritka	védett	50.000	régebben – a kiskertes művelésnek köszönhetően kialakult gyümölcsösök jelenléte miatt – rendszeresen előfordult
közepes pávaszem (Saturnia spini)	ritka	védett	50.000
bőrfutrinka (Carabus coriaceus)	szórványos	védett	5.000
ragyás futrinka (Carabus cancellatus)	szórványos	védett	5.000
rezes futrinka (Carabus ulrichii)	szórványos	védett	5.000
gyászcincér (Morimus funereus)	ritka	védett	50.000	csak alkalmanként kerül elő a környező nagyobb erdőségekben gyakoribb
imádkozó sáska (Mantis religiosa)	szórványos	védett	5.000
pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri)	szórványos	fokozottan védett	250.000	stabil állománya él a hegyen
fali gyík (Podarcis muralis)	gyakori	védett	25.000
fürge gyík (Lacerta agilis)	gyakori	védett	25.000
zöld gyík (Lacerta viridis)	szórványos	védett	25.000
erdei sikló (Zamenis longissimus)	szórványos	védett	50.000
egerészölyv (Buteo buteo)	rendszeresen megfigyelhető	védett	25.000	a közeli Péter-hegyen 1 pár rendszeresen költ
karvaly (Accipiter nisus)	rendszeresen, egész évben megfigyelhető	védett	50.000	a bányától északra található feketefenyvesben 1 pár költ
gyurgyalag (Merops apiaster)	májustól szeptemberig rendszeresen megfigyelhető	fokozottan védett	100.000	Pilisvörösvár környékén több telepe is ismert. Az itt költő párok vadászterületként használják a bánya környezetét
fekete rigó (Turdus merula)	rendszeres költőfaj, állandó; a fészkelőpárok száma: 8-10	védett	25.000
énekes rigó (Turdus philomelos)	rendszeres költőfaj, vonuló; a fészkelőpárok száma: 2-3	védett	25.000
vörösbegy (Erithacus rubecula	rendszeres költőfaj, állandó; a fészkelőpárok száma: 5-6	védett	25.000
fülemüle (Luscinia megar-hynchos)	rendszeres költőfaj, vonuló; a fészkelőpárok száma: 4-5	védett	25.000
házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros)	rendszeres költőfaj, vonuló; a fészkelőpárok száma: 8-10	védett	25.000	ritkán áttelel
kisposzáta (Sylvia curruca)	rendszeres költőfaj, vonuló; a fészkelőpárok száma: 2-3	védett	25.000
barátposzáta (Sylvia atricapilla)	rendszeres költőfaj, vonuló; a fészkelőpárok száma: 6-8	védett	25.000
mezei poszáta (Sylvia communis)	alkalmi költőfaj, rendszeres őszi-tavaszi átvonuló	védett	25.000
csilpcsalp-füzike (Phylloscopus collybita)	rendszeres költőfaj, vonuló; a fészkelőpárok száma: 2-3	védett	25.000
csuszka (Sitta europaea)	alkalmi költőfaj	védett	25.000	feltételezhető, hogy a bányától északra található telepített feketefenyvesben minden évben fészkel néhány pár
rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla)	költése feltételezhető	védett	25.000	a bányától északra található feketefenyvesben rendszeresen előfordul
holló (Corvus corax)	2011-től kezdve 1 pár fészkel a bányakomplexum felső udvarában	védett	50.000	költését közvetlenül veszélyezteti a nagy létszámú sziklamászás
csicsörke (Serinus serinus)	rendszeres költőfaj, vonuló; a fészkelőpárok száma: 4-5	védett	25.000
zöldike (Carduelis chloris)	rendszeres költőfaj, állandó; a fészkelőpárok száma: 6-8	védett	25.000
tengelic (Carduelis carduelis)	rendszeres költőfaj, állandó; a fészkelőpárok száma: 5-6	védett	25.000
kenderike (Carduelis cannabina)	rendszeres költőfaj, állandó; a fészkelőpárok száma: 4-5	védett	25.000
meggyvágó (Coccoth-raustes coccoth-raustes)	alkalmi költőfaj	védett	25.000	feltételezhető, hogy a bányától északra található telepített feketefenyvesben minden évben fészkel néhány pár
bajszos sármány (Emberiza cia)	Rendszeres téli vendég	fokozottan védett	100.000	példányaival elsősorban a középső bányaudvar környezetében lehet találkozni. Az egyes években áttelelő madarak száma 3-10 között változik
keleti sün (Erinaceus roumanicus):	rendszeresen megfigyelhető	védett	25.000
kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)	Rendszeres telelőfaj a terület bányavágataiban és barlangjaiban	védett	50.000	az egyes években áttelelő példányok száma 2-5 között változik, de a teljes telelő állomány ennél nagyobb lehet
nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferru-mequinum)	Rendszeres telelőfaj a terület bányavágataiban és barlangjaiban	fokozottan védett	100.000	az egyes években áttelelő példányok száma 2-3 között változik, de a teljes telelő állomány ennél nagyobb lehet

Szerző: Bajor Zoltán – FŐKERT Nonprofit Zrt.