Budai Arborétum Természetvédelmi Terület
Név | Budai Arborétum Természetvédelmi Terület |
Terület kiterjedése | 8,9 ha |
Védetté nyilvánítás éve | 1975 |
Megközelíthetőség | 27-es és 88-as autóbuszokkal, 61-es villamossal |
Látogathatósága | Nyitvatartási időben szabadon látogatható |
Terület középponti koordinátái | WGS84 19.03762/47.48093
EOV 649366/237446 |
Tanösvény | 3 fő tanösvényútvonal (összesen kb. 40 db. állomáshely) – 2004-től több ütemben létesült (Madárbarát kert kiállítás, faápolási tanösvény, általános kertismertető tanösvény) |
Ismertető:
A kert kialakítását 1893-ban kezdték meg a Gellérthegy déli lejtőjén, amely ma a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának épületeit veszi körül.
A kezdeti gyors fejlesztéseknek köszönhetően 1920-ban már 1300 fás szárú fajt és fajtát tartottak számon a gyűjteményes kertben. A növényeket rendszertan szerint csoportosították. A II. Világháborúban jelentős pusztítást szenvedett el a kert, rendbetétele hosszú éveket vett igénybe.
Jelenleg kb. 1500 fás szárú növény, 240 hagymás és körülbelül 300 lágyszárú dísznövény található meg a területen. Botanikai értéke a terület kedvező mikroklímájára épül. A jó adottságok miatt tud itt rendszeresen termést érlelni a füge (Ficus carica) és a datolyaszilva (Diospyros kaki). Igazi ritkaságok is fellelhetők a kertben, például a kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei), a japán szentfa (Nandina domestica), valamint az ország legöregebb perzsafája (Parrotia persica) és libanoni tölgye (Quercus libani). Az arborétum teret ad a növényekkel kapcsolatos kutatásoknak és a kertészeti felsőoktatásnak is.
A közelmúltban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapesti Csoportja odútelepet létesített a kertben, mely az alsó és felső kertrészre egyaránt kiterjed. Ezekben előszeretettel telepszik meg a kék- és a széncinege (Cyanistes caeruleus, Parus major), valamint a mezei veréb (Passer domesticus) Az odútelep fenntartása mellett végzett megfigyelések a zavarást elviselő, urbanizálódott fajok jelenlétén túl több ritka faj előfordulását is igazolták. Ilyen például a kerti geze (Hippolais icterina) és a telente bejáró dankasirály (Larus ridibundus), de a hazánkban ritka költőfaj keresztcsőrű (Loxia curvirostra) példányait is sikerült megfigyelni a területen.
- Az arborétum felső részének idős épülete az 1800-as évek utolsó esztendőiben épült
- A gyűjteményes kert alsó részének gazdag örökzöld gyűjteménye van, melyben helyet kapott egy Madártani Egyesület által készített Madárbarát Kert kiállítás
- Az arborétum őszi hangulata lenyűgöző
- A nagykiterjedésű gyepekben elszórtan kerültek kiültetésre a fa- és cserjecsoportok
- Az arborétum ÉNY-i szélének kerti tava vízinövénybemutató is egyben
- Az arborétum ÉNY-i szélének kerti tava vízinövénybemutató is egyben
- Tekintélyes méretű örökzöldek a kert alsó részén
- Az egyetem kétes esztétikai értékű központi épületegyüttese
Szerző: Bajor Zoltán – FŐKERT Nonprofit Zrt.