Fácános Természetvédelmi Terület
Név | Fácános Természetvédelmi Terület |
Elhelyezkedés | Béla király út 61. (XII. kerület) |
Terület kiterjedése | 6,7 ha |
Védetté nyilvánítás éve | 1995 |
Megközelíthetőség | 155-ös autóbusszal |
Látogathatóság | Engedéllyel látogatható |
Terület középponti koordinátái | WGS84 18.96664/47.51329
EOV 644290/241029 |
Tanösvény | Nincs |
Ismertető:
A döntően erdőkkel borított terület védelmét a XII. Kerületi Önkormányzat 1994-ben azzal a céllal mondta ki, hogy megkímélje a terület északi részét, ahol még háborítatlanul fenn tudott maradni a hajdani Budai-hegyekre jellemző vegetáció. A területről konkrét botanikai és zoológiai adatok egészen 2008-ig nem álltak rendelkezésre, de a Fővárosi Önkormányzat által megbízott Tölgy Természetvédelmi Egyesület, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapesti Helyi Csoportjának felméréseiből kiderült, hogy a Fácános nagy része háborítatlan erdőkből áll, melyben rengeteg a holtfa. Ez az állapot kedvező feltételeket biztosít az élővilágnak. A legértékesebb része az északi oldalon található budai nyúlfarkfüves állomány. A fővárosban található helyi védettségű területek közül csak az Apáthy-sziklánál található hasonló élőhely.
Az elzárt területen belül, de a védett rész határán kívül több épület is található. Ezek felújítása a 2010-es évek közepén megkezdődött, így megmenekülhet a teljes lepusztulástól a híres zugligeti Fácán Fogadó. A fogadó hajdanán a magyar művészek nyári törzshelye volt. A második világháború kezdetét követően a fogadó épületei és a hozzátartozó – jelenleg védett – Fácános honvédségi internálótáborként fogadta 1939 őszén a lengyel katonatiszt menekülteket. A háborút követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiuma, majd a hetvenes évektől a Határőrség laktanyája lett a helyi védettséget élvező erdőségekkel együtt.
A több évtizedes teljes elzártságnak köszönhetően a növényzet egész Budapestet tekintve is meglepően jó állapotban maradt fenn annak ellenére, hogy a korábbi hasznosítás miatt több tájidegen faj – aranyaesőfa (Laburnum anagyroides), vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) stb. – is jellemző az élőhelyre.
Az északi oldal nyúlfarkfüves gyepe jelenleg az egyetlen a fővároson belüli nyúlfarkfüves élőhelyek közül, melyet még nem tártak fel teljes mértékben a szakemberek.
Területen előforduló védett növényfajok (szemelvények):
Faj (Magyar+
tudományos név) |
Állomány-nagyság | Védettségi szintje | Természet-védelmi értéke (Forint) | Megjegyzés |
budai imola (Centaurea sadleriana) | kb. 100 tő | védett | 5.000 | |
sárga koronafürt (Coronilla coronata) | kb. 70 tő | védett | 5.000 | |
nagyezerjófű (Dictamnus albus) | kb. 50 tő | védett | 5.000 | |
magyar repcsény (Erysimum odoratum) | kb. 100 tő | védett | 5.000 | |
turbánliliom (Lilium martagon) | kb. 50 tő | védett | 10.000 | |
árlevelű len (Linum tenuifolium) | kb. 100 tő | védett | 5.000 | |
madárfészek békakonty (Neottia nidus-avis) | kb. 50 tő | védett | 5.000 | |
nagyvirágú gyíkfű (Prunella grandiflora) | kb. 40 tő | védett | 5.000 | Budapest helyi jelentőségű védett területein belül egyedül itt ismert előfordulása |
Dombi ibolya (Viola collina) | kb. 30 tő | védett | 5.000 | Budapest helyi jelentőségű védett területein belül egyedül itt ismert előfordulása |
budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana) | kb. 5000 tő | védett | 5.000 | összefüggő állományt alkot a terület északi részén, valamint egy kisebb, elszigetelt populációja ismert a nyugati oldal egyik nagyobb sziklatömbjén |
Területen előforduló védett állatfajok (szemelvények):
Faj (Magyar+
tudományos név) |
Státusza a területen | Védettségi szintje | Természet-védelmi értéke (Forint) | Megjegyzés |
kardoslepke (Iphiclides podalirius) | gyakori | védett | 10.000 | |
fecskefarkú lepke (Papilio machaon) | gyakori | védett | 10.000 | |
Atalanta-lepke (Vanessa atalanta) | gyakori | védett | 5.000 | |
nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) | szórványos | védett | 10.000 | |
fali gyík (Podarcis muralis) | ritka | védett | 25.000 | |
törékeny gyík (Anguis fragilis): | szórványos | védett | 25.000 | |
erdei sikló (Zamenis longissimus) | ritka | védett | 50.000 | |
macskabagoly (Strix aluco) | állandó, a területen valószínűsíthetően költ 1 pár | védett | 50.000 | |
nagy fakopáncs (Dendrocopos major) | állandó; a területen rendszeresen fészkel 3-4 pár | védett | 25.000 | |
zöld küllő (Picus viridis) | állandó; a területen rendszeresen fészkel 1-2 pár | védett | 50.000 | |
fekete harkály (Dryocopus martius) | állandó; a területen rendszeresen fészkel 1-(2) pár | védett | 50.000 | |
fekete rigó (Turdus merula) | állandó; a területen rendszeresen fészkel 4-5 pár | védett | 25.000 | |
énekes rigó (Turdus philomelos) | vonuló; a területen rendszeresen fészkel 3-4 pár | védett | 25.000 | |
barátposzáta (Sylvia atricapilla) | vonuló; a területen rendszeresen fészkel 5-6 pár | védett | 25.000 | |
vörösbegy (Erithacus rubecula) | állandó; a területen rendszeresen fészkel 6-7 pár | védett | 25.000 | |
fülemüle (Luscinia megarhynchos) | vonuló; a területen rendszeresen fészkel 5-6 pár | védett | 25.000 | |
ökörszem (Troglodytes troglodytes) | állandó; a területen rendszeresen fészkel 1-2 pár | védett | 25.000 | |
csuszka (Sitta europaea) | állandó; a területen rendszeresen fészkel 4-5 pár | védett | 25.000 | |
rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla) | állandó; a területen rendszeresen fészkel 2-3 pár | védett | 25.000 | |
széncinege (Parus major) | állandó; a területen rendszeresen fészkel 8-10 pár | védett | 25.000 | |
kékcinege (Parus caeruleus) | állandó; a területen rendszeresen fészkel 4-5 pár | védett | 25.000 | |
barátcinege (Parus palustris) | állandó; a területen rendszeresen fészkel 1-2 pár | védett | 25.000 | |
európai mókus (Sciurus vulgaris) | állandó, szórványos | védett | 25.000 |
- A főváros egyik legérintetlenebb budai nyúlfarkfű állománya a Fácános északi kitettségű oldalain található
- Az idős erdőfoltok egyik leggyakoribb költőfaja a csúszka
- Az erdőművelés alá nem tartozó terület keleti oldala
- Az erdőművelés alá nem tartozó terület nyugati oldala
- Az erdőművelés alá nem tartozó terület keleti oldala
- A hegy északi oldalának budai nyúlfarkfüves gyepe számos ritka növény- és állatfajnak ad otthont
- A járatlan erdők egyes részein még felfedezhető az évtizedekkel ezelőtti aktív emberi jelenlét
- A terület néhány nehezen járható ösvény hálózza be
- A terület nyugati oldalán még megtalálhatók az eredeti budai erdők néhány idős képviselője. A képen egy öreg bükk látható
- A terület gombavilága meglehetősen gazdag köszönhetően a helyben hagyott holtfáknak
- A terület gombavilága meglehetősen gazdag köszönhetően a helyben hagyott holtfáknak
- A karsztbokorerdők szegélyeinek egyik tavaszi ékessége a védett nagyezerjófű
- A fővárosban 2008-ban erről a területről került elő a nagyvirágú gyíkfű, melynek ez előtt nem volt ismert állománya Budapesten
- A fővárosban 2008-ban erről a területről került elő a nagyvirágú gyíkfű, melynek ez előtt nem volt ismert állománya Budapesten
Szerző: Bajor Zoltán – FŐKERT Nonprofit Zrt.