Csillagvölgyi út Természetvédelmi Terület
| Név | Csillagvölgyi út Természetvédelmi Terület |
| Elhelyezkedés | Csillagvölgyi út 4. (XII. kerület) |
| Terület kiterjedése | 2,3 ha |
| Védetté nyilvánítás éve | 1995 |
| Megközelíthetőség | 155-ös autóbusszal |
| Látogathatóság | Tulajdonosok engedélyével látogatható |
| Terület középponti koordinátái | WGS84 18.97302/47.50893
EOV 644561/240571 |
| Tanösvény | Nincs |
Ismertető:
A terület a XII. kerület kertesházas övezetében található. Nagy része egy meredek hegyoldalon terül el, ahol szinte mindenütt megfigyelhetők az emberi behatás nyomai. A felső részen található téglakupacok és épületmaradványok arról árulkodnak, hogy itt korábban lakóövezet volt, melyet régóta elhagyott az ember.
A vegyes faállomány azonban még árulkodik a hajdani kertkultúra jelenlétéről: a fafajok között ugyanis vegyesen találjuk meg az őshonos és messzi tájakról származó, ültetett fajokat. Így együtt nő itt a Balkán-félszigetről származó vadgesztenye, valamint az őshonos cser- és kocsánytalan tölgy. Rajtuk kívül az egykori rendezett környezetről árulkodnak az itt található tiszafák is. Az idős és meglehetősen háborítatlan növényzet megóvásán túl a védelmet az is indokolta, hogy a meredek domboldal az eróziós folyamatoknak erősen kitett, ezért az itt található növényállomány bárminemű megváltoztatása igen hátrányosan befolyásolná a terület állapotát.
Állatvilágára az embert jobban elviselő erdei fajok a jellemzők.
A területen eddig még nem történtek részletes és átfogó botanikai, illetve zoológiai kutatások, az élőhely feltárása folyamatban van. Az erdei élőhely meredeksége és az itteni élővilág zavartalanságának biztosítása érdekében sétautak, illetve egyéb turisztikai infrastruktúra nem található a területen.
Területen előforduló védett állatfajok (szemelvények):
| Faj (Magyar+
tudományos név) |
Státusza a területen | Védettségi szintje | Természet-védelmi értéke (Forint) | Megjegyzés |
| kardoslepke (Iphiclides podalirius) | szórványos | védett | 10.000 | |
| fecskefarkú lepke (Papilio machaon) | szórványos | védett | 10.000 | |
| Atalanta-lepke (Vanessa atalanta) | szórványos | védett | 5.000 | |
| nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) | szórványos | védett | 10.000 | |
| fali gyík (Podarcis muralis | ritka | védett | 25.000 | |
| lábatlan gyík (Anguis fragilis) | szórványos | védett | 25.000 | |
| erdei sikló (Zamenis longissimus) | ritka | védett | 50.000 | |
| nagy fakopáncs (Dendrocopos major) | állandó; a területen rendszeresen fészkel 1-2 pár | védett | 25.000 | |
| zöld küllő (Picus viridis) | állandó; a területen feltételezhetően fészkel 1 pár | védett | 50.000 | |
| fekete rigó (Turdus merula) | állandó; a területen rendszeresen fészkel 2-3 pár | védett | 25.000 | |
| énekes rigó (Turdus philomelos) | vonuló; a területen rendszeresen fészkel 1-2 pár | védett | 25.000 | |
| barátposzáta (Sylvia atricapilla) | vonuló; a területen rendszeresen fészkel 2-3 pár | védett | 25.000 | |
| vörösbegy (Erithacus rubecula) | állandó; a területen rendszeresen fészkel 2-3 pár | védett | 25.000 | |
| fülemüle (Luscinia megarhynchos) | vonuló; a területen rendszeresen fészkel 1-2 pár | védett | 25.000 | |
| ökörszem (Troglodytes troglodytes) | állandó; a területen rendszeresen fészkel 1-(2) pár | védett | 25.000 | |
| csuszka (Sitta europaea) | állandó; a területen rendszeresen fészkel 2-3 pár | védett | 25.000 | |
| rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla) | állandó; a területen rendszeresen fészkel 1-(2) pár | védett | 25.000 | |
| széncinege (Parus major) | állandó; a területen rendszeresen fészkel 4-5 pár | védett | 25.000 | |
| kékcinege (Cyanistes caeruleus) | állandó; a területen rendszeresen fészkel 1-(2) pár | védett | 25.000 | |
| európai mókus (Sciurus vulgaris) | állandó, szórványos | védett | 25.000 |
-
- A karvaly (Accipiter nisus) egész évben megfigyelhető a területen.
-
- A terület egyes részeinek aljnövényzetében a borostyán (Hedera helix) az egyeduralkodó.
-
- A terület egyes részeinek aljnövényzetében a borostyán (Hedera helix) az egyeduralkodó.
-
- A terület egyes részeinek aljnövényzetében a borostyán (Hedera helix) az egyeduralkodó.
-
- A területen nincsenek kiépített túraútvonalak, csak a vadcsapások segítik a bejárást.
-
- A talajréteg a terület legnagyobb részén igen sekély: a fák gyökérzete alatt sok helyen látszódik az alapkőzet.
-
- A terület gombavilága igen fajgazdag.
-
- A terület gombavilága igen fajgazdag.
-
- A hajdani kertkultúra jelenlétére utalnak az erdőben megbújó hatalmas tiszafák (Taxus baccata).
-
- Az erdőgazdálkodás hiánya miatt sok a lábon álló holtfa, mely elsősorban a rovarvilág képviselőinek kedvez.
-
- Az erdő egyes részei igen szemetesek, mely a védettség előtti illegális területhesználatokból ered.
-
- A nagy fakopáncs (Dendrocopos major) több párja is fészkel itt.
-
- A régebbi intenzívebb emberi jelenlétre utal a terület északi részén fellelhető romos épület és a körülötte található téglarakások.
-
- Az énekes rigó (Turdus philomelos) márciustól októberig gyakran látható.
-
- A zöldike (Carduelis chloris) az egyik legszebb madár, mellyel a területen találkozhatunk.
-
- A védett terület északi oldala idős erdővel borított.
-
- A védett terület északi oldala idős erdővel borított.
-
- A védett terület északi oldala idős erdővel borított.
-
- A védett terület felső részén viszonylag fiatal kőrises állomány található, mely szinte teljesen járatlan.
-
- A völgyoldal alsó részén az erdő sokkal idősebb a felső területekhez képest, aljnövényzete viszont lényegesen szegényesebb. Az öreg fasorok régi emberi jelenlétre utalnak.
Szerző: Bajor Zoltán – FŐKERT Nonprofit Zrt.
