Kis-Háros-sziget Természetvédelmi Terület
Név | Kis-Háros-sziget Természetvédelmi Terület |
Elhelyezkedés | Budai Duna-part mellett, a Hárosi M0-s Duna-hídtól DNy-ra (XXII. kerület) |
Terület kiterjedése | 2,9 ha |
Védetté nyilvánítás éve | 1999 |
Megközelíthetőség | 33-as és 133-as autóbuszokkal |
Látogathatóság | Nem látogatható |
Terület középponti koordinátái | WGS84 19.004893/47.390531
EOV 646902/227387 |
Tanösvény | Nincs |
Ismertető:
A város közigazgatási határán elterülő, kis méretű sziget az M0-s hídjától délre, a Háros-sziget alatt helyezkedik el. A nagytétényi Duna parthoz közel található terület csak vízi úton közelíthető meg. Rajta semmiféle emberi létesítmény nem található, természeti értékeink fennmaradását ez az elszigeteltség biztosítja. Magasabb vízállás esetén a szigetet akár három méteres víz is boríthatja, ekkor csak a fák jelzik, hogy hol található a szárazföld. Erdejének kora csupán negyven-ötven évesre tehető. A látogathatóság teljes tiltásával az a legfőbb cél, hogy az emberi tevékenység a szigeten minimális legyen, hiszen csak így tanulmányozható, hogyan fejlődik természetes módon egy elszigetelt ártéri erdő.
A területet régebben Fácánzátonynak nevezték. Ebből is látszik, hogy keletkezése nem túl régen következett be, kialakulását körülbelül százötven évre teszik. Valószínűleg a Háros-szigetről fűződhetett le. A terület ma is mozgásban van, mivel a Duna sodrása keleten rombolja, nyugaton építi a partját.
Felmérése során a kutatók csupán 57 növényfajt találtak. Ez a feltűnően alacsony szám is mutatja a sziget fiatalságát. Úgy látszik, hogy a növények betelepülésének csupán az elején járhat a terület. A legjellemzőbb növénytársulás a fűz-nyár ligeterdő, mely a sziget nyolcvan százalékát borítja. Ezen kívül zömmel bokorfüzes állományokat találunk.
Állatvilágára pozitív hatással van a sziget háborítatlansága, ami miatt elég sok vízi és ártéri erdei madárfajjal találkozhatunk. Az erdő fiatal kora azonban még számos faj betelepülését akadályozza. A Duna sziget körüli szakaszán azonban elég nagy számban telelnek vízimadarak. Ez a jelenség a sziget mentén található nyugodtabb vizekkel és a gazdag táplálékbázissal van összefüggésben.
A sziget abszolút zártsága és elszigeteltsége szavatolja hosszú távú fennmaradását. Az emberi zavarás és a tájidegen fajok szinte teljes hiánya pozitív hatással van az élővilág fejlődésre. A szigetre lényegében csak a Duna és az időjárási viszonyok hatnak. Extrémen alacsony vízállásnál azoban száraz lábbal is be lehet menni a területre, ilyenkor jelentősen megnő az emberi zavarás, ami degradációs folyamatokat indíthat be.
Területen előforduló védett növényfajok (szemelvények):
Faj (Magyar+
tudományos név) |
Állomány-nagyság | Védettségi szintje | Természet-védelmi értéke (Forint) | Megjegyzés |
ligeti szőlő (Vitis sylvestris) | kb. 20 tő | védett | 50.000 | főként a Duna nagyága mentén |
rucaöröm (Salvinia natans) | 0-30 tő | védett | 5.000 | áradások idején rendszeresen megfigyelhető, de alacsony vízállásnál eltűnik |
Területen előforduló védett állatfajok (szemelvények)*:
Faj (Magyar+
tudományos név) |
Státusza a területen | Védettségi szintje | Természet-védelmi értéke (Forint) | Megjegyzés |
pézsmacincér (Aromia moschata) | gyakori | védett | 5.000 | |
kis színjátszólepke (Apatura ilia) | szórványos | védett | 10.000 | |
zöld levelibéka (Hyla arborea): szórványos | szórványos | védett | 10.000 | |
kecskebéka komplex (Pelophylax kl. esculentus) | gyakori | védett | 10.000 | |
erdei béka (Rana dalmatina) | gyakori | védett | 10.000 | |
vízisikló (Natrix natrix) | szórványos | védett | 25.000 | |
egerészölyv (Buteo buteo) | rendszeresen előfordul a területen, állandó | védett | 25.000 | költése eddig nem nyert bizonyítást a szigeten |
billegető cankó (Actitis hypoleucos) | Tavasztól őszig rendszeresen megfigyelhető 1-5 példány | védett | 50.000 | |
nagy fakopáncs (Dendrocopos major) | rendszeresen költ 4-5 pár a területen, állandó | védett | 25.000 | |
kis fakopáncs (Dendrocopos minor) | feltételezhetően költ 1-2 pár a területen, állandó | védett | 50.000 | |
közép fakopáncs (Dendrocopos medius) | nem fészkel a területen, de ősztől koratavaszig gyakran megfigyelhető | védett | 50.000 | |
zöld küllő (Picus viridis) | rendszeresen költ 2-3 pár a területen, állandó | védett | 50.000 | |
hegyi billegető (Motacilla cinerea) | Rendszeres őszi átvonuló és kisszámú telelő | védett | 50.000 | Októbertől márciusig van jelen a területen |
fekete rigó (Turdus merula) | rendszeresen költ 8-10 pár a területen, állandó | védett | 25.000 | |
énekes rigó (Turdus philomelos) | rendszeresen költ 3-4 pár a területen, vonuló | védett | 25.000 | |
barátposzáta (Sylvia atricapilla) | rendszeresen költ 5-6 pár a területen, vonuló | védett | 25.000 | |
csuszka (Sitta eropaea) | rendszeresen költ 4-5 pár a területen, állandó | védett | 25.000 | |
rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla) | rendszeresen költ 3-4 pár a területen, állandó | védett | 25.000 | |
sárgarigó (Oriolus oriolus) | rendszeresen költ 6-8 pár a területen, vonuló | védett | 25.000 | |
erdei pinty (Fringilla coelebs) | rendszeresen költ 5-6 pár a területen, állandó | védett | 25.000 |
* A sziget környéki táplálékban gazdag, nyugalmas vizek jelentős réce- és sirályállománynak szolgálnak telelőhelyül
- A sziget mentén elsősorban télen találkozhatunk a bütykös hattyúval
- A sziget érintetlen ártéri erdejét alig éri külső emberi hatás
- A sűrű ártéri erdő tisztásain rögtön megjelennek a jellegzetes lágyszárú növényfajok
- A sziget érintetlen ártéri erdejét alig éri külső emberi hatás
- Alacsony vízállás esetén a sziget körül kiterjedt homok és kavicspadok kerülnek a szárazra. Ilyenkor száraz lábbal is meg lehet közelíteni a területet
- Alacsony vízállás esetén a sziget körül kiterjedt homok és kavicspadok kerülnek a szárazra. Ilyenkor száraz lábbal is meg lehet közelíteni a területet
- A sziget érintetlen ártéri erdejét alig éri külső emberi hatás
- A sziget érintetlen ártéri erdejét alig éri külső emberi hatás
- A sorsára hagyott erdőben semmiféle erdészeti tevékenység nem zajlik, mely igen jót tesz a terület élővilágának
- A sziget érintetlen ártéri erdejét alig éri külső emberi hatás
- A Kis Háros-sziget egyes részein a Háros-szigetihez hasonló függő avar alakult ki
- A sziget egyik leggyakoribb fészkelőfaja a tőkés réce
Szerző: Bajor Zoltán – FŐKERT Nonprofit Zrt.