Név Nagytétényi Duna-part Természetvédelmi Terület
Elhelyezkedés XXII. kerület
Terület kiterjedése 53,5 ha
Védetté nyilvánítás éve 2022
Megközelíthetőség 33, 113, 133E jelzésű autóbuszokkal, helyközi járatokkal, vonattal
Látogathatóság Szabadon látogatható
Terület középponti koordinátái

WGS84 47.388472/18.984518

Általános bemutatás

Budapesten a Duna partvidéke ma már a legtöbb helyen kiépített, kövezett, vagy betonfalak közé szorított. Az északi és déli fővárosi szakaszon azonban rövidebb szakaszokon még ma is találhatunk természetes, sóderes, homokos partokat, amelyek élő kapcsolatot tudnak biztosítani a folyó és a hullámtéri élőhelyek között. Ez az összeköttetés rendkívül gazdag és különleges élővilág megmaradásához járul hozzá, amelynek minden még meglévő helyszínére kiemelkedő értékként kell tekinteni és védelméről, ezáltal pedig hosszú távú fenntartásáról kötelességünk gondoskodni.

 

Természeti értékek

Észak-Budapesten ma már a legtöbb természetes és természetközeli dunaparti szakasz oltalomban részesül. Ilyen az Újpesten található Palotai-sziget Természetvédelmi Terület és a 2022-ben védetté nyilvánított Óbudai-szigeti ártéri-erdő Természetvédelmi Terület. Délen a Háros-sziget és a Kis Háros-sziget Természetvédelmi Területek őrzik a hajdani természetes dunai élővilágot. Ezen kívül fontos megemlíteni, hogy az Európai Unió Natura2000 természetvédelmi hálózata is óvja a térséget, de ennek határai kizárólag a Duna-mederre korlátozódnak. Éppen ezért volt nagyon fontos lépés 2022 júniusában, hogy a XXII. kerületben található partszakasz és a környező értékes élőhelyek szintén oltalom alá kerültek. Ennek több komoly indoka is volt: egyrészt a főváros ezen részén található a leghosszabb összefüggő ártéri galériaerdő, amely mintegy 4,5 km hosszan kíséri legnagyobb folyónkat. Másrészt az itteni erdőkben találhatjuk a főváros legnagyobb törzskerületű fekete nyarait (Populus nigra) és a megfigyelési adatok alapján kimondható, hogy a védett kis színjátszólepke (Apatura ilia), valamint a pézsmacincér (Aromia moschata) legnagyobb budapesti állománya is ezen a területen él.

Növényvilága az erdőállományon túl is nagyon sok értéket rejt, számos védett faj jelen van a fák aljnövényzetében és a mellette fekvő Duna-réten. Koratavasszal tömegesen kezd nyílni a dunavölgyi csillagvirág (Scilla vindobonensis), majd áprilisban a füzesek és nyarasok árnyékában nyári tőzikék (Leucojum aestivum) kezdenek virítani. Májusban őket követi a nyíltabb élőhelyeket kedvelő réti iszalag (Clematis integrifolia), amelynek itt található a legnépesebb fővárosi populációja. A közelmúltban pedig a Palotai-sziget után itt is előkerült a védett szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana). Madárvilága a Duna jelenléte miatt igen gazdag, a vízhez kötődő fajokkal együtt az itt előforduló madarak fajszáma a 150-et közelíti.

A terület legnagyobb emlőstani értéke a hód (Castor fiber), melynek több családja is él a területen.

 

Veszélyeztető tényezők

Az értékes galériaerdők és a Duna-rét tőszomszédságában több ezer köbméternyi sitt és egyéb hulladék halmozódott fel, amely közvetlenül veszélyezteti az itteni értékes élővilágot. Sajnálatos módon háztartási hulladék magában a védett erdőkben is megtalálható, amelynek felszámolását a BKM Nonprofit Zrt. FŐKERT Divíziója nemrégiben megkezdte. Több mint 100 m3 hulladékot már sikerült felszámolni, ezzel a terület legértékesebb részei ma már szemétmentesnek mondhatók.
Az illegális területhasználat, a gépjárművekkel történő közlekedés, valamint a vandalizmus ugyancsak problémát jelent, amelynek mértéke a védettség kimondásával remélhetőleg csökkenni fog a jövőben.