Káposztásmegyeri-erdő

A terület általános jellemzése:

Elhelyezkedése: IV. kerület, A Mogyoródi-patak bal oldala és a Székelyszenttamás utca közötti erdőterület
Státusza: Fővárosi tulajdonú erdőterület
Látogathatósága: Szabadon látogatható
Területe: 18,4 ha

A lakott területektől kissé távolabb eső, összefüggő erdőtömb a pesti oldalon az egyik legértékesebb fővárosi tulajdonban álló erdőtag. Északi részét döntően tájra jellemző nyarasok (Populus spp.) alkotják, délebbre inkább a sorba telepített fehér akác (Robinia pseudoacacia) állományok jellemzőek. Sétautak csak néhány helyen szelik át a területet, mely kedvez az erdő nyugalmának és fejlődésének.

Természeti értékek:

Az erdő viszonylag fiatal, erdeje 20-30 éves állományokból áll, melyhez keletről közvetlenül csatlakozik egy idősebb erdőfolt, ami megfelelő védelmet nyújt a Káposztásmegyeri lakótelep és az erdő között. A Mogyoródi-pataktól csupán egy magas árvízvédelmi töltés választja el, melynek tetejéhez képest több méterrel mélyebben fekszik. Sűrű faállománya és fejlett cserjeszintje gazdag élővilágot rejt, amelyben az iparszerű erdőgazdálkodás nincs jelen, a holtfák helyben maradnak, ami segíti a flóra és fauna védelmét egyaránt. A közeli talajvizet jelzi a fűzfajok (Salix spp.) szórványos jelenléte, de az üde talaj mindenütt tetten érhető. Ez kedvez az erdő hosszú távú fennmaradásának. Élővilága kevésbé feltárt, ennek felmérése 2022-ben megkezdődik.

Veszélyeztető tényezők:

Az invazív, őshonos fafajokat könnyen kiszorító fehér akác nagymértékű jelenléte és terjeszkedése komoly gondot okoz az őshonos fákkal borított részeknek, ezért ennek fokozatos fafajcseréje és a területen eredetileg jellemző kocsányos tölgyesek (Quercus robur) visszaalakítása az egyik elsődleges feladat. További gondot okoz a szárazabb részeken a spontán megjelenő keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia) jelenléte és terjeszkedése, valamint a zöld juhar (Acer negundo) foltok megjelenése. Az északi részen kisebb gyepterületek találhatók, ahol az őshonos hamvas szeder (Rubus caesius) mellett az invazív kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) is megjelent. Ennek kezelése rendszeres kaszálással megoldható és a terjedése visszafordítható.

Galéria

Az erdőtömb kora 30 év körüli
Az állományt döntően nyarak (Populus spp.) jellemzik
Az erdőben nem jellemző az intenzív erdőgazdálkodás, melynek egyik legszembetűnőbb példája, hogy a járatlanabb részeken a holtfák helyben maradnak az élővilág védelme érdekében
Az erdőség a Mogyoródi-patak szomszédságában fekszik, közel az M0-as autóúthoz
Az erdei pinty (Fringilla coelebs) rendszeres költőfaj a területen