A kisebb északi tömböt jellemzően nemesnyarak és invazív fajok – főként nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) – alkotják, a nagyobbik déli rész azonban ennél sokkal változatosabb. A Megyeri úthoz közeli részen nyarasok vannak, de döntően fiatal fehér akácból (Robinia pseudoacacia) áll. A Farkaserdővel közvetlenül határos tömb a nyarak mellett invazív fajokból és kisebb részben spontán megjelenő tölgyújulatból áll, amibe szórványosan keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia) elegyedik. A felnyíló nyártelepítések homoktalajon nőnek, mely kedvezett az eredetileg jellemző homokgyepi társulások jellemző lágyszárú fajainak, hogy újra megtelepedhessenek. A fővárosban ritka, védett homoki fátyolvirág (Gypsophyla fastigiata) egyre nagyobb számban lelhető fel itt, csakúgy, mint a homoki kocsord (Peucedanum arenarium). Utóbbi Újpesten kívül sehol máshol nem ismert Budapesten. Az árnyasabb részeken még mérsékeltövi orchideákat – kardos madársisakokat (Cephalanthera longifolia) és széleslevelű nőszőfüveket (Epipactis helleborine) – is felfedezhetünk. A nyarasok és az akácosok között, a terület közepén húzódó hosszanti mélyedésben értékes vizes élőhely található füzekkel (Salix spp.) és nagy kiterjedésű nádasokkal, mely meglepő épségben tudott fennmaradni. Flórájának egyik legértékesebb képviselője a télisás (Cladium mariscus). A növényfaj itteni állománya Budapesten a legnagyobb.

A legnagyobb veszélyt a spontán kialakult kitaposott ösvényhálózat jelenti, amely az eredetileg kialakított sétaúthálózatot egészíti ki és teljes mértékben feldarabolja az egységes erődtömböt. A faállomány védelmének biztosítása érdekében ezek számát jelentősen redukálni kell, különben a mindenütt jelen lévő taposás lassú degradálódást indít el a területen, ami végső soron a faállomány leromlásához vezethet. Ezen kívül az akácosok fokozatos átalakítása őshonos fajú erdőre is nagyban növelhetné az erdő értékét. A területen illegális szemetelés nyomai kevés helyen látszanak, ez annak köszönhető, hogy az elmúlt években több takarítás is történt itt, mely megszüntette az áldatlan állapotokat. A középső vizes élőhely szegélyében több illegálisan kialakított lecsapolóárok is létesült, ez kiszáradással fenyegeti az egyedülálló értéket képviselő lápos területet, melyet mihamarabb meg kell akadályozni.