Tétényi-fennsík Természetvédelmi Terület
Név | Tétényi-fennsík Természetvédelmi Terület |
Elhelyezkedés | Balatoni út – Kamaraerdei út – Budaörs-Bp. közigazgatási határa közötti terület (XXII. kerület) |
Terület kiterjedése | 130,7 ha |
Védetté nyilvánítás éve | 1999 |
Megközelíthetőség | 87-es, 101-es, 150-es, 187-es, 251-es és 287-es autóbuszokkal |
Látogathatóság | Szabadon látogatható |
Terület középponti koordinátái | WGS84 18.97641/47.42414
EOV 645423/231169 |
Tanösvény | Van (12+12 db. állomáshely: 12 db. szöveges nagytábla + 12 db. fotós-rajzos kistábla) – 2005-ben (kistáblák) és 2017-ben (nagytáblák) létesült |
Ismertető:
A XXII. kerületi Tétényi-fennsík a főváros legnagyobb kiterjedésű száraz rétjeit magába foglaló terület. Az évtizedekig tartó katonai jelenlét miatt teljesen zárt élőhelyen az első komolyabb botanikai és zoológiai állapotfelmérést 1991-től kezdődően több éven keresztül végezték, a XXII. kerületi Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület segítségével a XXII. kerületi Önkormányzat kezdeményezésére. Ennek során derült, hogy az egykor legelőként és katonai területként funkcionáló fennsík egyedülálló élővilággal rendelkezik, mely nemcsak Budapest, hanem hazánk teljes egészének legértékesebb védett helyei közé tartozik.
A plató teteje teljesen lapos, de meredek falakkal közel száz méterrel emelkedik a Budaörsi-medence fölé. Alapkőzetét elsősorban miocén kori mészkő alkotja. Érdekes tulajdonsága, hogy kevésbé karsztosodik.
A részletes felmérések során közel négyszáz növényfajt írtak le a fennsíkról. Ez a változatos növényvilág nagyrészt erdőirtás és legeltetés következtében alakult ki. Mai növényzete főként sziklagyepes, sztyepprétes jellegű. Ezen kívül a szegélyterületeken sok feketefenyő-telepítést találunk.
Állatvilág szempontjából a fennsík különlegessége abból adódik, hogy a Budai-hegyek közel eső részein az ehhez hasonló kitett, száraz, meleg helyek szinte teljesen eltűntek. Mivel itt még nagy kiterjedésben megvannak, igen sok ízeltlábú fordul elő, melyek között kiemelkedően sok védett fajt találunk. Madárvilága is gazdag, az eddigi megfigyelések során – melyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapesti Helyi Csoportjának tagjai végeztek/végeznek – 98 faj került elő, ebből 54 faj fészkelését sikerült bizonyítani.
Területen előforduló védett növényfajok (szemelvények):
Faj (Magyar+
tudományos név) |
Állomány-nagyság | Védettségi szintje | Természet-védelmi értéke (Forint) | Megjegyzés |
magyar gurgolya (Seseli leucospermum) | kb. 150 tő | fokozottan védett | 100.000 | |
homoki kikerics (Colchicum arenarium) | kb. 200 tő | fokozottan védett | 100.000 | Elszórtan a védett terület több pontján |
henye boroszlán (Daphne cneorum) | 3-4 tő | védett | 50.000 | |
Szürkés ördögszem (Scabiosa canescens) | kb. 500 tő | védett | 5.000 | |
selymes peremizs (Inula oculus-christi) | kb. 1000 tő | védett | 5.000 | |
fehéres csüdfű (Astragalus vesicarius subsp. albidus) | kb. 500 tő | védett | 10.000 | |
leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) | 1 tő | védett | 10.000 | A védett területen kívül, annak közvetlen közelében további 50 töves állománya ismert |
tavaszi hérics (Adonis vernalis) | kb. 2000 tő | védett | 5.000 | |
selymes boglárka (Ranunculus illyricus) | kb. 200 tő | védett | 5.000 | |
bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon) | kb. 1000 tő | védett | 5.000 | |
pézsmahagyma (Allium moschatum) | kb. 2000 tő | védett | 5.000 | |
árlevelű len (Linum tenuifolium) | kb. 5000 tő | védett | 5.000 | |
kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis) | kb. 500 tő | védett | 5.000 | |
Borzas szulák (Convolvulus cantabrica) | kb. 100 tő | védett | 5.000 | |
borzas vértő (Onosma visianii) | kb. 200 tő | védett | 5.000 | |
homoki vértő (Onosma arenaria) | kb. 100 tő | védett | 5.000 | |
budai imola (Centaurea sadleriana) | kb. 2000 tő | védett | 5.000 | |
pusztai meténg (Vinca herbacea) | kb. 2000 tő | védett | 5.000 | |
Borbás-kerep (Lotus borbasii) | kb. 200 tő | védett | 5.000 | |
sömörös kosbor (Orchis ustulata) | kb. 300 tő | védett | 10.000 | |
vitézkosbor (Orchis militaris) | 4-5 tő | védett | 10.000 | |
Agárkosbor (Anacamptis morio) | kb. 100 tő | védett | 10.000 | |
bozontos árvalányhaj (Stipa dasyphylla) | kb. 1000 tő | védett | 10.000 | |
csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima) | kb. 2000 tő | védett | 5.000 | |
pusztai árvalányhaj (Stipa pennata) | kb. 2000 tő | védett | 5.000 | |
vetővirág (Sternbergia colchiciflora) | kb. 500 tő | védett | 10.000 | |
törpe nőszirom (Iris pumila) | kb. 1000 tő | védett | 5.000 | |
Homoki nőszirom | kb. 20 tő | védett | 10.000 |
Területen előforduló védett állatfajok (szemelvények):
Faj (Magyar+
tudományos név) |
Státusza a területen | Védettségi szintje | Természet-védelmi értéke (Forint) | Megjegyzés |
imádkozó sáska (Mantis religiosa) | gyakori | védett | 5.000 | |
fűrészlábú szöcske (Saga pedo) | ritka | védett | 50.000 | |
magyar tarsza (Isophya costata) | ritka | fokozottan védett | 100.000 | |
tőrös szöcske (Gampsocleis glabra) | szórványos | védett | 5.000 | |
sisakos sáska (Acrida hungarica) | szórványos | védett | 50.000 | |
keleti rablópille (Libelloides macaronius) | ritka | fokozottan védett | 100.000 | |
magyar futrinka (Carabus hungaricus) | ritka | fokozottan védett | 100.000 | |
bőrfutrinka (Carabus coriaceus) | gyakori | védett | 5.000 | |
magyar virágbogár (Protaetia ungarica) | szórványos | védett | 10.000 | |
magyar alkonybogár (Hymenalia morio) | szórványos | védett | 50.000 | Legerősebb hazai állománya a Tétényi-fennsíkon él |
déli bűzbogár (Blaps abbreviata) | szórványos | védett | 10.000 | |
dárdahere zsákhordóbogár (Tituboea macropus) | gyakori | védett | 5.000 | |
magyar darázscincér (Cholophorus hungaricus) | szórványos | védett | 5.000 | |
árgusszemű cincér (Musaria argus) | szórványos | védett | 10.000 | |
füstös ősziaraszoló (Lignyoptera fumidaria) | szórványos | fokozottan védett | 100.000 | |
kis pávaszem (Saturnia pavoniella) | szórványos | védett | 10.000 | |
dolomit kéneslepka (Colias chrysotheme) | szórványos | fokozottan védett | 100.000 | |
kökény-farkincásboglárka (Satyrium spini) | szórványos | védett | 10.000 | |
fecskefarkú lepke (Papilio machaon) | gyakori | védett | 10.000 | |
magyar aknászpók (Nemesia pannonica) | szórványos | védett | 10.000 | |
deres bikapók (Eresus hermani) | szórványos | védett | 5.000 | |
skarlát bikapók (Eresus kollari) | szórványos | védett | 5.000 | |
óriás keresztespók (Araneus grossus) | ritka | védett | 5.000 | |
pokoli cselőpók (Geolycosa vultuosa) | gyakori | védett | 5.000 | |
fürge gyík (Lacerta agilis) | szórványos | védett | 25.000 | |
zöld gyík (Lacerta viridis) | szórványos | védett | 25.000 | |
fali gyík (Podarcis muralis) | ritka | védett | 25.000 | |
pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) | szórványos | fokozottan védett | 250.000 | |
rézsikló (Coronella austriaca) | szórványos | védett | 50.000 | |
héja (Accipiter gentilis) | Egész évben megfigyelhető; | védett | 50.000 | 1 pár feltételezhetően költ a terület egyik telepített fenyvesében |
karvaly (Accipiter nisus) | Egész évben megfigyelhető; | védett | 50.000 | 1 pár költ a terület egyik idősebb telepített feketefenyvesében |
vörös vércse (Falco tinnunculus) | rendszeres vendég a terület felett, állandó | védett | 50.000 | A területre a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesülettel közösen5 vércse költőládát helyezett ki a faj tartós megtelepítés céljából |
erdei pacsirta (Lullula arborea) | Évente rendszeresen 1-2 pár költ, vonuló | védett | 50.000 | a fajnak ez az egyetlen költőhelye van a fővárosban |
fülemüle (Luscinia megarhynchos) | évente rendszeresen költ 8-10 pár, vonuló | védett | 25.000 | |
barátposzáta (Sylvia atricapilla) | évente rendszeresen költ 10-15 pár, vonuló | védett | 25.000 | |
karvalyposzáta (Sylvia nisoria) | évente rendszeresen költ 2-3 pár, vonuló | védett | 50.000 | a karvalyposzáta Budapesten csak itt és a XXIII. kerület déli részén fészkel |
fekete rigó (Turdus merula) | évente rendszeresen költ 8-10 pár, állandó | védett | 25.000 | |
csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita) | évente rendszeresen költ 10-15 pár, vonuló | védett | 25.000 | |
fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus) | évente rendszeresen költ 1-2 pár, vonuló | védett | 25.000 | |
tövisszúró gébics (Lanius collurio) | évente rendszeresen költ 2-3 pár, vonuló | védett | 25.000 | |
fenyőpinty (Fringilla montifringilla) | gyakori téli vendég | védett | 25.000 | |
süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) | gyakori téli vendég | védett | 25.000 | |
bajszos sármány (Emberiza cia) | ritka | fokozottan védett | 100.000 | A Tétényi-fennsík a faj legjelentősebb telelőhelye Budapesten (alkalmanként költése is feltételezhető) |
keleti sün (Erinaceus roumanicus) | szórványos | védett | 25.000 |
- A fehéres csűdfű egyik legjelentősebb állománya a fennsíkon található
- A védett fekete kökörcsin legnagyobb ismert populációja Budapesten belül a Tétnyi-fennsíkon él
- A védett fekete kökörcsin legnagyobb ismert populációja Budapesten belül a Tétnyi-fennsíkon él
- A védett fekete kökörcsin legnagyobb ismert populációja Budapesten belül a Tétnyi-fennsíkon él
- A Natura2000-es jelölőfaj, fokozottan védett homoki kikerics állománya az egyik legnagyobb botanikai érték a területen
- A Natura2000-es jelölőfaj, fokozottan védett homoki kikerics állománya az egyik legnagyobb botanikai érték a területen
- A védett imádkozó sáska gyakran kerül szemünk elé
- Budapesten egyedül itt él hazánk legkisebb virágú orchideája, a sömörös kosbor
- A fennsík nagykiterjedésű sziklagyepi társulásának részlete
- A fennsík madártávlatból
- A fennsík nagykiterjedésű sziklagyepi társulásának részlete
- A védett területen számos keskeny ösvény segíti a bejárást
- Egyes helyeken sajnos az agresszíven terjeszkedő, tájidegen bálványfa is jelen van, mely kiszorítja maga mellől az értékes növényfajokat
- Részlet a fennsík egyik nyílt dolomitsziklagyepéről
- A kerületben tevékenykedő Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület tanösvényt létesített a területen, melyet később a Magyar Madártani Egyesület tábláival egészítettek ki
- A fennsík keleti részének sziklagyepe mellé hatalmas víztorony épült
- A fennsík madártávlatból
Szerző: Bajor Zoltán – FŐKERT Nonprofit Zrt.