Helyi jelentőségű védett természeti terület neve:
Naplás-tó és környéke
A terület kiterjedése:
165,7 hektár
Védetté nyilvánítás éve:
1997
A terület megközelíthetőségének leírása :
A terület Budapest XVI. kerületének külső részén található, a Cinkotai út és a közigazgatási határ között, a Naplás út északi és déli oldalán. A védett élőhely közelében tömegközlekedési eszközök nem járnak. Néhány km-es sétával a Gödöllői HÉV vonalától, vagy az Örs Vezér tér és Cinkota között közlekedő 45-ös autóbusszal a Szilas-patak mentén közelíthető meg a legkönnyebben. A Cinkotai-kiserdő felől a 176E jelzésű autóbusz is érinti a területet, amely az Örs Vezér terét és Rákoscsaba-Újtelepet köti össze.
Ismertető:
A XVI. kerületben, Cinkotán található élőhely, kiterjedését tekintve Budapesten a legnagyobb helyi jelentőségű védett terület. A legfeltűnőbb eleme a hetvenes évek közepe táján létesített árvízvédelmi tároló, melyet a Szilas-patak mesterséges felduzzasztásával létesítettek. Nagysága tizenhat hektár, ezzel Budapest egyik legnagyobb állóvize. A természet sokáig zavartalanul vette birtokba, de 1985-ben leaszfaltozták a tó mellett vezető Naplás utat, majd 1990-ben a MOHOSZ vette birtokba a tavat. Ezáltal hatalmasra nőtt a gépjárműforgalom és megindult a csónakos horgászat, mely által a terület sokat veszített értékeiből. A patak és ártere a védett területen belül több kilométer hosszú, zavarásnak már kevésbé kitett, ugyanis a laikus szemnek rendezetlennek tűnő rész nem vonzza ide az embereket, pedig a sok kúszónövény, öreg fűzfa (Salix sp.) és bokros vegetáció trópusi képet idéz. A tó déli része feletti nagyméretű, körülbelül negyven éves telepített erdő zömmel fehér akácból (Robinia pseudoacacia), fenyőből (Pinus sp.) és tölgyből (Quercus sp.) áll (mai nevén Cinkotai-kiserdő). Ezt a mozaikszerű változatos élőhelyegyüttest kertvárosok és mezőgazdasági területek veszik körül, melyek további izgalmas élőhelyeket teremtenek főként a madarak számára.
A terület a Duna pleisztocén idején lerakott hordalékkúpjának ötödik teraszán található. Ebbe vágódott bele a pleisztocén végén a kis méretű Szilas-patak, mely a Rákos-patak után a második legnagyobb fővárosi kisvízfolyás.
A tó és környezete botanikailag régebben igen értékes volt, mivel a Szilas-patak a vízrendezések előtt rendszeresen elöntötte környezetét, ezáltal hatalmas területű lápréteket alakított ki maga körül. Ebből napjainkra csak kisméretű maradványok találhatók a tó alatt. Degradálódása ellenére jelenleg több mint négyszáz növényfaj ismert a területről!
Védett és fokozottan védett, ill. Natura 2000-es növényfajok és számolt vagy becsült mennyiségük felsorolása:
- szibériai nőszirom (Iris sibirica): kb. 300 polikormon (Nagyjából 2000 virágzó szál.)
- Jávorka-fényperje (Koeleria javorkae): kb. 50 tő
- struccpáfrány (Matteuccia struthiopteris): kb. 30 tő (Magyarország két ismert síkvidéki struccharaszt élőhelye közül ez az egyik.)
- réti iszalag (Clematis integrifolia): kb. 200 tő
- konkoly (Agrostemma githago): 20-200 tő (A terület szántóföldekkel határos szegélyén gabonavetés idején látható nagyobb számban.)
- lápi sás (Carex davalliana): kb. 50 tő a Simongát utcától nyugatra eső lápos kaszálóréten
- egyvirágú csetkáka (Eleocharis uniglumis): kb. 30 tő (Jelenléte megerősítésre szorul.)
- mocsári lednek (Lathyrus palustris): kb. 30 tő (Jelenléte megerősítésre szorul.)
- selymes boglárka (Ranunculus illyricus): kb. 30 tő (Cinkotai-kiserdőben)
- fehér zászpa (Veratrum album): 1 tő (Alsó-lápréten)
Állatvilágára igen nagy fajgazdagság jellemző. A tó mocsári teknős (Emys orbicularis) állományával kapcsolatban a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Fővárosi Önkormányzat és a WWF több évvel ezelőtt közös programot indított. A terület legfőbb értéke a Budapesten egyedülálló gazdagságú madárvilága. Több mint kétszáz madárfaj jelenlétét mutatták ki eddig a szakemberek, melyben igen nagy a védett és fokozottan védett fajok aránya.
Védett és fokozottan védett, ill. Natura 2000-es állatfajok és számolt vagy becsült mennyiségük:
- bőrfutrinka (Carabus coriaceus): szórványos
- mezei futrinka (Carabus granulatus): szórványos
- kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus): ritka
- farkasalmalepke (Zerynthia polyxena): szórványos
- fecskefarkú lepke (Papilio machaon): gyakori
- kardoslepke (Iphiclides podalirius): gyakori
- Atalanta-lepke (Vanessa atalanta): gyakori
- pettyes gőte (Lissotriton vulgaris): ritka
- barna varangy (Bufo bufo): ritka
- zöld varangy (Bufo viridis): ritka
- barna ásóbéka (Pelobates fuscus): ritka
- erdei béka (Rana dalmatina): szórványos
- gyepi béka (Rana temporaria): ritka
- kecskebéka komplex (Pelophylax spp.): gyakori
- zöld levelibéka (Hyla arborea): gyakori
- fürge gyík (Lacerta agilis): gyakori
- zöld gyík (Lacerta viridis): szórványos
- vízisikló (Natrix natrix): szórványos
- mocsári teknős (Emys orbicularis): gyakori
Madarak esetében elsősorban a jelentősebb költőfajok kerültek felsorolásra:
- törpegém (Ixobrychus minutus): vonuló, évente rendszeresen költ 1-2 pár (A faj Budapesten csak a Soroksári-Duna csepeli szakaszán fészkel még rendszeresen.)
- szürke gém (Ardea cinerea): állandó, évente rendszeresen költ 1 pár
- búbos vöcsök (Podiceps cristatus): nem fészkel, de rendszeresen megjelenik a tavon, főleg vonulási időszakban
- tőkés réce (Anas platyrhynchos): állandó, évente rendszeresen költ 10-15 pár
- cigányréce (Aythya nyroca): nem fészkel, de szórványos átvonuló tavasszal és ősszel
- egerészölyv (Buteo buteo): állandó, évente rendszeresen költ 2-3 pár
- héja (Accipiter gentilis): állandó, évente rendszeresen költ 1 pár a Cinkotai-kiserdőben
- karvaly (Accipiter nisus): állandó, évente rendszeresen költ 1-2 pár
- barna rétihéja (Circus aeruginosus): nem fészkel, de a kaszálók felett rendszeresen megfigyelhető tavasztól őszig
- vörös vércse (Falco tinnunculus): nem fészkel, de a kaszálók felett rendszeresen megfigyelhető egész évben
- kabasólyom (Falco subbuteo): fészkelése nem bizonyított, de a kaszálók felett rendszeresen megfigyelhető tavasztól őszig
- vízityúk (Gallinula chloropus): fészkelése nem bizonyított, de viszonylag rendszeresen megfigyelhető a tavon
- szárcsa (Fulica atra): fészkelése nem bizonyított, de tavasszal és ősszel rendszeresen megfigyelhető a tavon
- guvat (Rallus aquaticus): állandó, évente rendszeresen költ 1-2 pár
- bíbic (Vanellus vanellus): a védett területen nem fészkel, de a Somkút és a Simongát utca közötti nem védett kaszálókon évente rendszeresen költ 2-3 pár. Gyakori tavaszi átvonuló.
- vadgerle (Streptopelia turtur): vonuló, évente rendszeresen költ 4-5 pár
- kis fakopáncs (Dendrocopos minor): állandó, évente rendszeresen költ 1-2 pár
- nagy fakopáncs (Dendrocopos major): állandó, évente rendszeresen költ 10-15 pár
- zöld küllő (Picus viridis): állandó, évente rendszeresen költ 5-6 pár
- fekete harkály (Dryocopus martius): állandó, évente rendszeresen költ 1-2 pár
- füsti fecske (Hirundo rustica): nem fészkel, de a tó felett nagy számban megfigyelhető tavasztól őszig
- molnárfecske (Delichon urbica): nem fészkel, de a tó felett rendszeresen megfigyelhető tavasztól őszig
- partifecske (Riparia riparia): nem fészkel, de a tó felett nagy számban megfigyelhető tavasztól őszig
- nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides): vonuló, évente rendszeresen költ 3-4 pár
- réti tücsökmadár (Locustella naevia): vonuló, évente rendszeresen költ 1-2 pár
- berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis): vonuló, évente rendszeresen költ 1-3 pár
- nádirigó (Acrocephalus arundinaceus): vonuló, évente rendszeresen költ 2-3 pár
- foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus): vonuló, évente rendszeresen költ 4-5 pár
- cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus): vonuló, évente rendszeresen költ 1-2 pár
- énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris): vonuló, évente rendszeresen költ 8-10 pár
- fekete rigó (Turdus merula): vonuló, évente rendszeresen költ 20-30 pár
- énekes rigó (Turdus philomelos): vonuló, évente rendszeresen költ 15-20 pár
- fülemüle (Luscinia megarhynchos): vonuló, évente rendszeresen költ 10-20 pár
- vörösbegy (Erithacus rubecula): vonuló, évente rendszeresen költ 15-20 pár
- cigánycsuk (Saxicola torquatus): vonuló, évente rendszeresen költ 3-4 pár
- barátposzáta (Sylvia atricapilla): vonuló, évente rendszeresen költ 20-30 pár
- kisposzáta (Sylvia curruca): vonuló, évente rendszeresen költ 3-4 pár
- mezei poszáta (Sylvia communis): vonuló, évente rendszeresen költ 3-4 pár
- kerti poszáta (Sylvia borin): vonuló, évente rendszeresen költ 1-2 pár
- csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita): vonuló, évente rendszeresen költ 15-20 pár
- fitisz füzike (Phylloscopus trochilus): vonuló, évente rendszeresen költ 2-5 pár a Cinkotai-kiserdőben
- széncinege (Parus major): állandó, évente rendszeresen költ 30-40 pár
- kék cinege (Parus caeruleus): állandó, évente rendszeresen költ 10-15 pár
- barátcinege (Parus palustris): állandó, évente rendszeresen költ 2-3 pár
- csuszka (Sitta europaea): állandó, évente rendszeresen költ 10-20 pár
- rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla): állandó, évente rendszeresen költ 2-3 pár
- tövisszúró gébics (Lanius collurio): vonuló, évente rendszeresen költ 4-5 pár
- sárgarigó (Oriolus oriolus): vonuló, évente rendszeresen költ 8-10 pár
- holló (Corvus corax): állandó, évente rendszeresen költ 1 pár
- erdei pinty (Fringilla coelebs): állandó, évente rendszeresen költ 15-20 pár
- csicsörke (Serinus serinus): vonuló, évente rendszeresen költ 4-5 pár
- tengelic (Carduelis carduelis): állandó, évente rendszeresen költ 15-20 pár
- zöldike (Carduelis chloris): állandó, évente rendszeresen költ 10-15 pár
- nádi sármány (Emberiza schoeniclus): állandó, évente rendszeresen költ 2-3 pár
- mogyorós pele (Muscardinus avellanarius): szórványos a Szilas-patak mentén (Jelenlétére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapesti Helyi Csoportja által telepített odútelep segítségével derült fény.)
- menyét (Mustela nivalis): ritka
- hermelin (Mustela erminea): ritka
A Naplás-tó élővilágát legjobban a csónakos horgászat zavarja, ugyanis rendszeresen nem tartják be a helyi természetvédelmi rendeletben rögzített előírást, miszerint a patak sodorvonalától északra, a nádas közelében nem szabad csónakkal tartózkodni. Hétvégenként ezen kívül a parton akár több száz horgász is összegyűlhet. Ilyenkor az erdőben is nagyon sok ember fordul meg naponta. Telente, amikor a tó befagy, rengeteg korcsolyázó jelenik meg itt, pedig a tó jege veszélyes ehhez a sporthoz, melyet tiltótábla is jelez a területen. Ez a nagymértékű zavarás igen hátrányosan hat a terület állatvilágára. Ezen kívül a tó mellett húzódó, nagy forgalmú műút zaj- és porterhelése is igen káros. A védett részen kívül – a Cinkotai-kiserdőtől DK-re – egy felhagyott homokbánya környékén pedig nagy területű sittlerakó üzemel. A szemetelés sajnos magán a védett élőhelyen is jelentősnek mondható. A lápréti társulásokat Társaságunk rendszeresen kaszálja, mely elősegíti fennmaradásukat. A védett növényfajok a patak menti sétaútról a laikusok számára nem tűnnek fel, ezért taposás, virágszedés nem jellemző a területen. A környékbeli mezőgazdasági területek alacsony szintű igénybevétele miatt e területek jelenléte inkább hasznos, mint káros. Táplálkozóterületként főleg télen az itt telelő ragadozóknak és magevő madaraknak igen fontos élőhelyeket biztosítanak.
